Sziasztok. Meghoztam az új rész. olvastam bogokat, és abból merítek ötleteket és ez nagyon megtetszett, ezért én is írtam. Más blogban nem íg van, ahogy én írtam, de nekem így sikerült. Remélem tetszeni fog!
Jó olvasást!♥
Egy kicsit még beszélgettünk, aztán mentem megkeresni Alinát, hogy menjünk át, hogy megmutassam neki a házat. Bekopogtam Harry szobájába, de nem voltak ott. Lementem a nappaliba, ott ült Liam és Zayn.
-Sziasztok srácok!
-Szia.- mondták egyszerre.
-Nem tudjátok hol vannak Nináék?
-Fent, Harry szobájában.- mondta Liam.
-Oda már mentem, nincsenek ott. Na mindegy, azért köszi.- mondtam és kimentem a konyhába.
-Szia, Jess, nem tudod hol vannak Nináék?
-Szia. Nem...Kéne tudjam?
-Nem, csak azt hittem láttad őket.
-Figyu, Szof. Kérnék egy hatalmas szívességet.
-Hallgatlak!
-Átmehetnék a házba lakni? Nem tudnék máshova menni.
-Ezt kérdezni sem kellett volna! Az a te házad is, bármikor odamehetsz!
-Köszi!- mondta és megölelt.
-Ne köszönd, természetes. Na de megyek, keresem tovább őket.
Kimentem a nappaliba, mikor eszembe jutott, hogy felhívom Harryt, hogy hol vannak.
-Szia Szof, mondd!- vette fel a telóját Harry.
-Szia. Merre vagytok?
-Bejöttünk a parkba, meg beültünk egy kávéra.- mondta- Nem kell aggódni.
-És akkor mikor mutatom meg Ninának a házat, ahol aludni fog?
-Én azt már bemutattam, mikor megjött.
-Hogy mentél be?
-Nem érted? Ott alszik velünk!- nevetett.
-Rendben, de még át kell menni a cuccáért. Akkor mindjárt átmegyek. Ja, és bocsi a zavarásért!
-Te sosem zavarsz!- mondta és megszakítottuk a beszélgetést.
Bementem a nappaliba és szóltam a fiúknak, hogy átmegyek a házba, ne keressenek. Elindultam, de hirtelen valami rossz érzés kapott el.
'Valami baj van! De mi?! Nem értem. Valami rossz fog történni, ami maga után húz egy jót. De vajon mi az?!'
És ekkor megszólalt a telefonom. Apa hívott.
-Szia apa, mi újság?
-Szia kicsim, gyere be a kórházba!- mondta apa és nagyon megijedtem.
-Valami baj van?
-Nem, csak anyát behozták.
-Miért, mi történt?
-Csak gyere be! Majd elmondom.
-Azonnal indulok.- mondtam és letettük. Visszafordultam, még otthon, vagyis az 1D háznál megálltam, gyorsan átöltöztem, szóltam Louinak, hogy jöjjön velem és már indultunk is.
Beértünk a kórházba, megkérdeztük, hogy hol van anya és már mentünk is hozzájuk. A folyosónál, ahol le kellett kanyarodni ki volt írva, hogy "szülőszoba"
'Anya terhes volt? És nekem nem szólt? De hogy nem vettem észre? Annyira nem mentem el régen, hogy ne láttam volna, hogy kerekedik a pocakja.'
-Sziasztok- nyitottam be az ajtón.
Csak apa volt ott.
-Mi történt?- néztem rá.
-Anyud most szül.- mondta apa, mintha én tudtam volna a dologról.
-És én ezt miért nem tudtam, vagy láttam?
-Régóta nem jössz el hozzánk, és ezért nem is láthattad.
-De felszoktalak hívni, mondhattátok volna.
-De az nem olyan, mint személyesen mondani.
Loui csak ott állt és hallgatott minket.
-Hogy-hogy jött a barátod is?- terelte apa a témát.
-Tudod apa, én sem mondtam el valamit. Tudom, hogy nem fogsz örülni amit mondok, de megtörtént. Szakítottam Tomyval.
-Végre!- mondta apa, amin nagyon elcsodálkoztam.
-Végre??!! Azt hittem szereted Tomyt.
-Kislányom ezt rosszul hitted. Csak tetettem, mert láttam, hogy te szereted őt. És akkor ti most együtt vagytok?- nézett felváltva Loura és rám.
-Igen.- mondta Louis.
-Hát akkor gratulálok. Jó párt találtál magadnak. Szép és igazán tud szeretni.- mondta apa és megütögette Loui vállát.- Csak egy dologra vigyázz!- folytatta apa.- Ha összetöröd a szívét, annak nem lesz jó vége!- mondta apa és elnevette magát.
-Uram, nem kell félnie! Szeretem a lányát és szeretni is fogom.
-Helyes! De tegezz kérlek! Szólíts Davidnek!
-Rendben, David.
'De jó, hogy ilyen jól kijönnek egymással. Apának tetszik Loui. Ennél jobb napom nem is lehetne!'
A beszélgetés végére, anyát kihozták a szülőszobából és bemehettünk hozzá.
'Összeállt a kép. A rossz dolog, hogy anyát behozták, de a jó az az, hogy semmi baja. Csak szülni fog.És a másik jó, hogy lesz egy kis tesóm, amit már régen is nagyon szerettem volna.
-Szia anya! Hogy vagy?- mentem oda hozzá.
-Kicsim, hogy-hogy itt vagy?
-Apa hívott, hogy jöjjek be. De te hogy vagy?
-Jól vagyok és a húgod is egészséges.- mondta anya.
-Húgom van? De jó! És hogy fogják hívni?- tértem rá a lényegre.
-Ezt apáddal úgy beszéltük meg, hogy rád hagyjuk a névválasztást! Ami neked teszik, az lesz a neve.- mondta és elmosolyodott anya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése