Jó olvasást!! (:♥
-Jessy, felesz, vagy mersz?-kérdezte Harry.
-Merek!
-Smárold le Niallt.
És az én dilis barátnőm meg is tette. Szerencséje, hogy Niall nem csókolt vissza, hanem elhúzódott.
-Jessy!! Ez mi volt??!!- rohantam le a lépcsőn.- Te nem vagy normális, már boccs hogy ezt mondom.
Harry szeméből kicsordult egy könnycsepp.
-Ez volt a feladatom.- válaszolt Jess és megvonta a vállát.
-Hát esküszöm beteg vagy! Te Harryt szereted!! Fogadjunk hogy senki nem tett volna ilyen, ha van barátja, vagy barátnője.
Eközben Harry sírva rohant a szobájába.
-És szerinted nekem hogy esett az, hogy Alinát aranyosnak tartja?- nézett rám felháborodottan.
-Na nehogy már neked álljon feljebb! Harry kihangsúlyozta, hogy téged szeret az első pillanattól kezdve, ahogy meglátott. Vagy süket vagy, hogy nem hallottad?
Ezt a beszélgetést itt be is fejeztem és mentem Harry után. Louinak is szóltam, hogy jöjjön, hiszen csak a legjobb barátja. De bealudt, miközben én lent voltam.
-Harry, engedj be! Légyszi.
Kinyitotta az ajtót és bementem.
-Esküszöm hülye ez a Jess. Nyugodj meg!- mondtam és átöleltem.
Átölelt. Így ültünk az ágyon egy darabig, közben Harry sírt...Nagyon sírt.
-Nyugi! Tudom, hogy milyen nehéz, én is átéltem....mondjuk én a másik oldalról, de én is szenvedtem Tomy miatt.
'Remek. Eszembe jutott. Ennél rosszabb már nem is lehetne.'
Harry rám nézett. Mélyen a szemébe néztem és elképesztően cuki embert láttam meg benne. Most így ültünk egy darabig. Csak egymást néztük.
-Sophie, mondhatok valamit?- kérdezte a csöndet megtörve
-Persze. Ki vele!
-Szeretlek.
-Cuki vagy, de nekem ott van Louis.- mondtam.- De a legjobb barátom vagy.
Láttam az elszomorodást a szemében.
-Harry, kérdezhetek valamit?
-Amit csak akarsz!
-Miért adtad ezt a feladatot Jessnek?
-Hogy megtudjam, szeret-e még. Mert az utóbbi időben csak együtt voltunk, de nem történt semmi.
-Ismerős a helyzet. Ugyan ez volt,Tomyval is. De remélem, azért ti megbeszélitek. Olyan cukik voltatok együtt.
-Én már nem bízok benne. Látod ezt is megtette, ahelyett, hogy levette volna a másik zokniját.
-Ez mondjuk igaz...
-Kapok egy ölelést? Olyan jól esne.- nézett rám bociszemekkel Harry. Ennek a két szempárnak nem lehet nemet mondani. Megöleltük egymást és megint így ültünk percekig. A csendet és ölelést egy telefonhívás zavarta meg. Ismeretlen szám volt, de magyar.
'Istenem, mond, hogy nem Tomy az! Kérlek. Olyan jól kijövök most a fiúkkal, ne rontsd el a kedvem!'
Felvettem.
-Haló, Sophie Rank vagyok.
-Szia Sophie, Alina vagyok!- köszönt az ismerős hang.
-Szia! Mi újság? Régen beszéltünk. Hogy-hogy hívsz?
-Hát tudod, láttam ma Pesten Tomyt és nem értem... Nem kint van veled?
-Hát tudod ez hosszú történet, de a lényeg az, hogy szakítottam vele és hazament.
-Értem. Tudom, hogy furcsa lesz ezt hallanod, hiszen már nagyon rég nem találkoztunk, de szükségem van rád. Régen olyan jókat beszéltünk, meg minden, és most egy nagyon rossz korszakomat élem és segítened kell, ha nem probléma.
-Ez természetes, hiszen még mindig barátnők vagyunk. Gyere ki hozzám, úgyis be akarok neked mutatni valakit. Alina! Itt vagy?
Ahogy kimondtam ezt a nevet, Harry szeme felcsillant.
-Persze, hogy itt vagyok.- kaptam a választ.- Kit kell bemutatnod?
-Pár hónappal ezelőtt bekövettél egy bizonyos személyt twitteren.- mondtam.- Rémlik?
-Nem....Vagyis van egy személy de tuti nem ő.
-Na ez a személy, most itt ül mellettem és azt várja, hogy megismerkedhessen veled. A neve Harry. Harry Styles.
-Az a Harry? Komolyan ott ül melletted? Azt hogy?
-Gyere ki Londonba és elmondom. Viszont most le kell tennem. Majd írj, hogy mikor jössz. Puszillak, Szia.
-Rendben. Mindenképpen írok, vagy hívlak. Puszii.
Letettük a telefont.
-Alina Parker hívott. Ki fog jönni hozzám.- újságoltam Harrynek.
-Ez szuper.
-Viszont most megyek vissza aludni, mert fáradt vagyok. Aludj jól és nyugodj meg!- mondtam Harrynek és átöleltem.
-Szeretlek.- súgta a fülembe és a homlokomra nyomott egy puszit.
Visszamentem Louihoz, aki édesen aludt. Befeküdtem mellé, adtam neki egy puszit majd a fejemet a mellkasára helyeztem és elaludtam.
Reggel nem volt mellettem senki. Rossz volt így ébredni, hogy nincs akit átölelve még egy kicsit visszaaludhatok. Megnéztem, hogy mennyi az idő. Még csak fél9 volt. Visszaaludtam. 10 óra környékén valaki csókkal ébresztett. Kinyitottam a szemem és ott állt előttem Loui.
'Így szeretek felébredni, hogy az, akit szeretek, ott van mellettem.'
-Jó reggelt szépség!- mondta répa evő Loui.
-Szia kicsim.
-Tegnap este nem hoztál nekem répát.- mondta és sértődött fejet vágott közben.
-Bocsi, Harryt vigasztaltam. De ha már itt tartunk, te meg bealudtál és nem vártál meg engem!
-Mi történt Harryvel? Nagyon kivan? Megyek felébresztem.
-Tegnap este tesztelte Jessyt. Még üvegeztek, és pont mikor kimentem Harry adott feladatot Jessnek. Az volt a feladat, hogy meg kell csókolnia Niallt. És megcsinálta.
-Megyek Harryhez.- mondta Loui és már csak az ajtócsapódást hallottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése