Meghoztam a következő részt, mint látjátok. Kicsit rövid lett, meg nem lett a legjobb, emiatt lesz érdekes a kövi :) Remélem tetszeni fog. Jó olvasást! :)♥
Ed Sheeran- Small Bump
-Mehetünk?- nézett rám Jess.
-Persze! Loui, kész vagy?- válaszoltam.
-Kész! Mehetünk!
Elköszöntünk mindenkitől és már mentünk is a kocsihoz. Loui akart vezetni, ezért megengedtem neki. Félúton anya telefonált, hogy hol vagyunk.
Meg is érkeztünk és bementünk a kórházba. Anya már nagyon várt.
-Szia anya!- mondtam és megöleltem.
-De jó, hogy itt vagytok! Hiányoztatok!- mondta és mindannyiunknak lenyomott egy-egy puszit.
-Hol van Shelly?- kérdezte Louis.
-Mindjárt hozom.- mondta anyu és bement a szobájába. Mi nem mentünk be, mert a szobatársa aludt és nem akartuk felébreszteni.
Ki is hozta az én gyönyörűséges húgomat.
-De szép vagy!- mondta Jess Shellynek.
Louis olyan türelmetlen volt, hogy egyből kivette anya kezéből Shellyt és megölelte.
-Szia baba, mi újság?- mosolygott Loui.
Shelly, csak egy kacagással válaszolt.
-Louis, ide adod?- kérdezte Jess.
-Persze, gyere. De vigyázz rá!- figyelmeztette Jessyt Lou.
Szinte összevesztünk a kicsin. Végre hozzám is odakerült. Megfogtam, adtam az arcára egy puszit és leültem. Ott feküdt a kezemben egy csöpp kis ember, aki nagyon aranyos.
-Apa, mikor jön? Vagy már volt?- néztem anyára.
-Nem tudom, nem mondta, de szerintem csak holnap, mert ma sok dolga van.
A beszélgetés közben, arra lettem figyelmes, hogy Shelly elaludt a kezemben.
-De aranyos! Kis álomszuszék, mint a nővére!- jelentette ki Loui.
-Ezt kikérem magamnak!
Beszélgettünk még, mikor anya elvette tőlem Shellyt, mert vitte vissza a szobába, hogy nyugodtan tudjon aludni.
-Imádlak titeket!- mondta Loui.
-Én is téged!
Mikor anya visszajött, elköszöntünk tőle és mentünk a kocsihoz.
-Jess, mit szólnál, ha elmennénk vásárolni?- ajánlottam fel.
-Remek ötlet! Úgy is akartam tőled kérni egy ruhát, de akkor veszek magamnak.
-És velem mi lesz?- nézett ránk Loui.
-Menjünk el moziba!- mondta Jess.
-De csak miután vásároltunk!- mondtam.
-Oké, akkor csörgess meg, ha kivásárolgattátok magatokat és visszajövök.- mondta Loui.
-Ez jó ötlet.- vágta rá Jessy.- De ha már itt tartunk, kérdezd meg a többieket, hogy van-e kedvük jönni.
-Rendben. Elvigyelek a plázáig?- kérdezte Loui.
-Nem kell, köszi. Gyalogolunk.- mondtam.
Ez így is lett. Elindultunk a belváros felé. Közben nagyon sokat beszélgettünk. Vettünk egy csomó ruhát is. Vásárlás közben lehet a legjobbakat beszélgetni.
Benéztünk egy cipőboltba is, mert kellet Jessynek új cipő.
-Miért kell neked cipő?- néztem rá- Van egy csomó.
-Tudom, de most különleges alkalom lesz.
-Na mondd már!
-Este elmegyünk Zaynnel vacsizni, és a legjobban akarok kinézni.
Megvettünk egy nagyon szép cipőt. Még én is vettem egyet, pedig nekem tényleg nagyon sok van. De ezekből sosem elég!
Felhívtam Louit, hogy jöhetnek. Mindenki jött, ezért jó kis estének néztünk elébe. Megérkeztek, bepakoltuk a kocsiba a ruhákat és már mentünk is a moziba. Út közben egy csomó rajongó vett minket körül és a vakuk csak úgy villogtak. Megállítottak engem meg Louit, mert kézen fogva mentünk, hogy igaz-e, hogy mi ketten együtt vagyunk. Harryéket is elég sokan kérdezgették, hogy mi van vele, meg Ninával, de ők még mindig nem hozzák nyilvánosságra szerelmüket.
,,Még mi sem beszéltük meg, hogy mi van velünk. Szeretjük egymást, de több még nincs."- hallottam Nina hangját.
'Tehát még nem tudják! Nem tudom mi van itt, de el kel beszélgetnem Ninával és Harryvel külön-külön, hogy ők mit éreznek.'
Végre úgy tűnt, hogy kikeveredtünk a tömegből, de nem. Odajött hozzánk egy aranyosnak tűnő riporter, és megkérdezte, hogy válaszolunk- e pár kérdésre. Miért is ne?
-Sophie, te régebben még nem Tomyval voltál együtt?- nézett rám a csaj.
-De igen. Csak összevesztünk és ő vissza ment Magyarországra.
-A kapcsolatot tartjátok?
-Nem. Úgy alakult, hogy nagyon megharagudott rám, és mikor hazament megváltoztatta a telószámát, meg mindent. Nem tudom elérni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése