Sziasztok. Ahogy ígértem meghoztam a 15.részt. Mostantól megint teszem fel a részeket, de most már nem 2 naponta mint régen hanem amikor tudom...:) Jó olvasást! :)
-Jó reggelt!- mondta frissen.
-Szia apu!- mondtam és megöleltem.
-Segítsek valamit? Pakolni, vagy átvinni?
-Megköszönnénk.
-Rendben, akkor ami kész van azt leviszem a kocsimba, a többit meg ti viszitek. Jó?
-Okés.
Tomy és apa levittek apa kocsijába 6 bőröndöt. Közben én és anya pakoltuk a többit. Közben tök jót beszélgettünk. Mikor készen lettünk, levittünk még egyszer 6 bőröndöt és elindultunk. Odaértünk a házhoz. Tomy kinyitotta az ajtót és bevittük a cuccokat. Anyának és apának sajnos menni kellett, úgyhogy ők nem tudtak segíteni. Kipakoltunk majdnem mindeni, mikor megszólalt a telóm. Jess volt az, hogy nemsoká itt vannak. Ki is mentünk Tomyval a reptérre. Mikor megjött a gép, nagyon izgatott lettem. És ekkor megláttuk Jessyt, ahogy apukájával vidáman felénk jönnek. Nekem sem kellett több, elé futottam és átöleltem.
-Végre itt vagy! Annyira örülök neked!- mondtam és a hosszú ölelés után elengedtük egymást. Aztán Kevint öleltem meg.
-Sziasztok.- mondta Tomy és megölelte Jesst.-Hogy vagy?
-Nagyon jól. Köszi. És ti?
-Mi is. Hiányoztál.- adta Tomy a választ.
-Ti is nekem. Nagyon.- mondta Jess és legördült egy könnycsepp az arcán.
-Jajj drágám, nehogy már sírjál!- öleltem meg még egyszer.
-Jól van.- mondta és a szája felfelé görbült.
-Nagy így már sokkal jobb!- mondtam én is mosolyogva.
-Menjünk gyerekek!- szólt közbe Kevin, Jess apukája.
Bepakoltuk a kocsiba a cuccokat és elindultunk a szálló felé. A kocsiba elkezdtem faggatni Jesst.
-Mi újság azzal a sráccal a színjátszó körből?
-Semmi különös Van barátnője, szóval barátságnál nem lehet több.- mondta szomorkásan.
-Ez nem jó hír, de majd felvidít a meglepetés amiről beszéltem.
-Tényleg mi az? Mondd el légyszii.- nézett rám a bociszemeivel.
-Nem mondom, majd este megtudod.
-Olyan későn?- nézett rám.
-Milyen későn? Drágám, fél5 van.- mondtam és rámutattam az órára.
-Az más. Mikor lesz?
-Azt még pontosan nem tudom, de nemsoká.- mondtam megnyugtatóan, és megszólalt a telóm.
Niki volt az.
-Szia.- szóltam bele a telefonba.
-Szia Sophie. Nemsoká megyünk ha nem baj.
-Mikor van az a nemsoká?- kérdeztem.
-Olyan 7 óra felé. Nektek jó akkor?- kérdezte.
-Persze hogy jó. tudod hova kell jönni?- kérdeztem tőle.
-Nem.
-Akkor gyertek a szálló elé fél7kor, Tomy eljön értetek és elhoz. Jó?
-Remek.- mondta vidáman.
-Mindenki jön ugye?
-Igen 6-an megyünk.
-Jó, akkor elkérem apa 7 személyes kocsiját.- mondtam neki.
-De mi is kocsival megyünk és az is 7 személyes.
-Jó akkor ez az ötlet törölve. Viszont most le kell tennem.- mondtam és le is tettem.
Mondtam Tomynak, hogy el kéne jönnie a szálló elé fél7-re. Szerencsémre bele is egyezett.
-Kevin, este elrabolnám a lányodat jó?
-Rendben. Vidd csak.- mondta beleegyezően.
-Hová megyünk?- kérdezte Jess.
-Az új házba.-adtam a választ.
-És kik jönnek?
-Azt majd meglátod, ha már megjöttek.
-De nem bírok várni!!- mondta feldobva.
-Csak várjál.
Odaértünk a szállóhoz. Felmentünk apuékhoz és ott beszélgettünk egy kicsit, aztán Jess, Tomy és én átmentünk a házba. Körbevezettem Jesst és megmutattam, hogy ő hol fog aludni. Már 6 óra volt, úgyhogy Tomy elment a szálló elé, Jess meg én pedig átmentünk a közeli bolta rágcsálnivalóért, meg innivalóért.
Mikor visszamentünk kipakoltuk a rágcsát, meg tettünk poharakat. Niki azt mondta, hogy vegyünk répát is, de nem értettem, hogy miért. Mikor leültem volna a kanapéra, Jess mellé, hallottam, hogy megállt egy ismeretlen kocsi a ház előtt.
-Jess, kimegyek megnézem, hogy ki állt meg..maradj csak, jó?
-Rendben.- mondta és folytatta a TV nézést.
Mikor kimentem, láttam, hogy Niki száll ki a kocsiból, aztán Tomy, majd Niall és még 4 srác. Becsuktam az ajtót, hogy Jess ne hallja meg a fiúk hangját, mert tuti letámadta volna őket. Odajött hozzám a göndör hajú és bemutatkozott.
-Szia, én Harry vagyok, a barátaimnak Hazza.
-Szia, az én nevem Sophie, a barátaimnak csak Szof.- ismételtem a mondtatát a saját nevemmel.
-Helló, én Louis vagyok.- jött oda hozzám egy gyönyörű, kék szemű srác.
-Szia, én még mindig Sophie vagyok.
Aztán odajött még a másik két srác is , Liamn és Zayn.
-A barátnőm Jessy, nagyon szeret titeket, de ő nem tud róla hogy itt vagytok. Ma jött vissza Magyarországról és ez lenne a meglepetésem neki, hogy ti itt vagytok.- mondtam a fiúknak.
-Ha jól tudom, közületek Harry a kedvence, de nem biztos.- folytattam.
-Akkor én megyek be először, jó?- lépett oda hozzám a göndör.
-Ez remek ötlet. De előtte had menjek be én, és Niki, aztán Ti meg Tomy.
Be is mentünk, és Jess nagyon meglepődött, hogy itt van Niki. Rég nem látták egymást.
-Sziaa, Niki!- futott a lány felé Jess.
-Szia, hogy vagy?
-Jól köszi, te?
-Én is. Képzeld láttam élőben az 1D-t.- mondta Niki.
-Aj, de jó neked. Én sajnos nem láttam, de nagyon szeretném látni őket.
-Lányok nem kértek inni?- szóltam bele a beszélgetésükbe.
-De az nagyon jól esne.- mondta Niki.
-Mindjárt hozok.- válaszoltam neki.
-Szof, hol van Tomy?- nézett rám Jess.
-Nem tudom, mindjárt megnézem. Öntötök magatoknak inni?
Kimentem és szólta a fiúknak, hogy bejöhetnek. Látszólag Tomy és a srácok nagyon jól kijöttek egymással.
-Fiúk, bejöhettek. Úgy ahogy megbeszéltük!- szóltam ki suttogva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése