2012. november 12., hétfő

14.rész~Eljött az én...vagyis a mi időnk

-Rendben, akkor mehetünk is a színpadra, gyakorolni.- ahogy ezt a mondatot kiejtette a száján, már indultunk is.  Hamar eltelt az idő. Mikor ránéztem az órámra este fél 6 volt.
"Ez hogy lehet?"-gondoltam magamban. A nagy gondolkodásomból az zökkentett ki, hogy meghallottam, hogy a nevemet kiabálják. El is indultam a hang felé. A sminkes volt az, hogy megcsinálja a sminkemet, ami nagyon jól nézett ki.
Aztán beküldtek az öltözőbe és odaadták a ruhámat, ami gyönyörű volt. Végül a hajamat is megcsinálták, ami szintén nagyon szép lett.


Mire kijöttem a "fodrászól" már 8 óra volt. Megláttam egy ismerős arcot, aki Niki volt.
-Sziaa. De szép vagy!- jött oda hozzám.
-Szia. Köszönöm. Hogy-hogy itt vagy hátul?- kérdeztem meglepődötten.
-Tudod, volt az a srác a parkban.- kezdte el és rövid hatás szünetet tartott.- Ő is felép itt.
-Értem. És te innen hátulról szurkolsz neki?
-Pontosan.
És odajött az a szőke srác és egymásnak egy igen hosszú puszit adtak.
-Szia.- köszönt nekem.
-Szia. Sophie vagyk, Niki barátnője.- nyújtottam a kezemet felé egy kézfogásra.
-Én Niall vagyok, és Niki barátja.
-Ja hogy ti együtt vagytok?- néztem még meglepődöttebben.
-Hát igen, ezt akartam volna mondani.- jelenette ki Niki.
-Hát akkor gratulálok, és sokáig legyetek boldogok!- mondtam és megöleltem -Nikit.
-Viszont nekem most mennem kell, mert mindjárt mi jövünk.- mondta Niall és eltávozott.
-Én is megyek, majd még összefutunk.- mondtam Nkikinek.
-Rendben. Sok sikert! Ügyes legyél!
-Megpróbálok.- mondtam bizakodóan.
Beszélgettünk még egy kicsit Tomyval aztán már 8 óra lett és kezdődött. Én csak fél9kor léptem fel, úgyhogy én addig izgultam és unatkoztam egyben.
Aztán eljött az én...vagyis a mi időnk. Mondták a nevünket, megszólalt a zene és  először egyedül felmentem a színpadra. Elénekeltem öt számot és belekezdtem a harmadikba is, amikor Tomy is belépett. A szám amit énekeltünk, a mi számunk volt, a Talking to the moon.

Mikor ezt elénekeltük én mentem le a színpadról és Tomy még fent maradt. Ő is énekelt öt számot.
Mikor visszamentem az aulába, Nikit és Niallt láttam egymásba gabalyodva. Nagyon cukik voltak együtt. De nekem menni kellett vissza az öltözőbe, mert a nagyon rossz volt abba a cipőbe állni. Eltelt egy kis idő és jött a közös szám, egyben az utolsó.

Nagyon jó este volt. A fellépések feledhetetlenek voltak. Nagyon el is fáradtunk. Mikor vége lett, átöltöztünk és mentünk is volna ki a kocsiba, ha Niki ne állít meg.
-Sophie, Sophie!- kiabált utánunk.- Nagyon jók voltatok. Gratulálni szeretnék.- mondta lihegve.
-Köszönjük szépen.- mondta Tomy.
-Ez természetes.- mondta.
-Köszi.- szóltam bele én is a beszélgetésbe.
-Azt szeretném kérdezni, hogy holnap lenne kedvetek eljönni Niallal és velem egy kicsit sétálni a városba? Beülnénk enni is meg minden.- ajánlotta fel nekünk.
-Szívesen mennénk, de nem tudunk, mert költözünk.- mondta szomorkás hangon. És ekkor beugrott valami.- Viszont este felé, már biztosan kész leszünk, mert csak a ruhákat, meg egy pár cuccot viszünk át, úgyhogy ha van kedvetek átjöhetnétek.
-Ez remek ötlet! Tomy, te is benne vagy?- nézett kérdőn Tomyra.
-Persze, hogy benne.
-Remek. Csak annyi a bökkenő, hogy lehet jönnek velünk a fiúk is.
-Milyen fiúk?- kérdeztem meglepődötten.
-Hát az 1Ds fiúk.
Mikor ezt kimondta eszembe jutott Jess. A One Direction jön át hozzánk és ő nincs itt.
-Nemprobléma. Bulizunk egyet az új ház örömérem. mondtam vidáman.
-Menjünk Kicsim, mert nagyon fáradt vagyok.- mondta Tomy.
-Akkor ezt még holnap megbeszélük.- mondtam -Nikinek és megüöleltük egymást.-Szia.
-Oké, majd hívlak. Sziasztok, jóéjt!
-Neked is.- mondta Tomy.
Hazamentünk és én úgy ahogy voltam, bedőltem az ágyba és elaludtam. Nem sikerült sokáig aludom, mert megszólalt a telóm.
-Háló? Tessék.- szóltam bele álmos hangon.
-Szia Szof. Jess vagyok. Nagyon jó volál, drágám, láttalak.
-Szia Jessy. Köszi szépen.
-Hogy-hogy a "gotta be yout" is énekelted?
-Ez neked szólt.-mondtam és elmosolyodtam. Kár hogy nem látta Jess.
-Oh, de aranyos vagy!
-Ez természetes, hiszen kiskorom óta legjobb barátnőm vagy.
-Aztért hívlak, hogy elmondjam, holnap megyek visza apával Londonba.
-Ez nagyon jó hír! Akkor már van is egy meglepetésem neked.
-Mi az?- vágta rá egyből.
-Várj holnapig!
-De nem bírok. Így is nagyon örülök, hogy végre láthatlak.
-Én még annál is jobban örülök!- mondtam.
-Bocsi de le kell tennem, mert hív apu. Szia drágám, hlnap találkozunk! ÁÁh de várom már!- mondta először szomorúan, majd vidáman.
-Rendben. Jó utazást! Hívj, ha közel vagytok, kimegyek elétek. Szia szivem.- mondtam és letettük a telefont. Mostmár volt arra erőm, hogy letusoljak. Megtettem. Aztán befeküdtem az ágyba omy mellé és elaludtunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése